Nevelési Irányzatok
Bizonyára már találkozott a kifejezésel, hogy az óvoda valamilyen irányzatot követ a nevelési kérdésekben. Ezek meghatározzák azt is, hogy gyermekünk milyen fajta nevelésben részesülnek az adott intézményben, így érdemes jobban tisztában lennünk az irányzatok pontos tartalmával, hogy olyan intézményt választhassuk gyerkőcünknek amivel minden vonatkozásban elégedettek vagyunk.
A leggyakoribb irányzatok:
| Egyházi óvodai programok
| Waldorf óvodai nevelési program
| Montessori óvodai program
| Freinet pedagógia
| Komplex Prevenciós Program
| Néphagyományőrző óvodai program
| Óvodai nevelés játékkal, mesével című program
| Lépésről lépésre óvodai program
| Játék – Mozgás - Kommunikáció óvodai nevelési program (JMK program)
| Kompetencia alapú program
| Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel óvodai program
| Differenciált Óvodai Bánásmód óvodai nevelési program (DOB program)
| Epochális rendszerű óvodai program
| Tevékenységközpontú óvodai program
| Mozgásműveltség fejlesztő óvodai program
| Zöld óvoda
- A katolikus közoktatás, ezen belül a katolikus óvodai nevelés arra kötelezi el magát, hogy a teljes személyiség kiformálására törekedjen, ezért a vallásos nevelést egészen különleges eszköznek tekinti. A gyermek Isten ajándéka, amely a katolikus óvoda és iskola evangelizációs munkája során tárul föl. Ebben a folyamatban szerzi első vallásos ismereteit, ezért fontos hogy az őt körülvevő felnőttek élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét.
- A református óvodában az egész napot át kell hatnia a keresztyén szellemiségnek. Az óvoda dolgozói egész személyiségének tükröznie kell, hogy kinek szolgálnak, kit követnek. A Bibliai integrációnak jelen kell lennie óvodai élet mindennapjaiban, annak nevelési- és tanulási folyamatában. A református keretprogram abban segít, hogy az ilyen szellemben dolgozó óvodapedagógusok helyi programjaikba jobban beépíthessék a keresztyén világkép elemeit.
- Az evangélikus óvodai program szerinte a keresztyén elkötelezettségű nevelésben meghatározó szerepe van a gyermeki személyiség megkülönböztetés nélküli elfogadásának, személyiségének tiszteletben tartásának, megbecsülésének, és a gyermek iránti őszinte szeretetnek. Ehhez szükség van a családok tájékoztatására, a velük való együttgondolkodásra, gyermekük teljes személyiségének kibontakoztatása érdekében közös felelősség érzetük hangsúlyozására. Gyermekük keresztségekor tett fogadalmuk, hitvallásuk alkalmával beleegyeztek gyermekük hívő keresztyénné nevelésébe az egyház segítségének igénybe vételével. Ezért ezen elvek felvállalásával segítik a szülői ígéret eredményes megvalósítását.
- A zsidó óvodai nevelési program magába foglalja a zsidó kultúra hagyományait, szokásait, egyben betöltve az óvoda szokásos funkcióját is. Gyermekközpontú szemlélet uralkodik, és a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása elsődleges szerepet kap. A folyamatos napirenden belül a játék segítségével tanulják meg azokat a tudástartalmakat a tevékenységek során, amit az Alapprogram elvei előírnak. Ehhez kapcsolják a zsidó hagyományokat, amelyek alapjául szolgálnak a zsidó életmódnak. Az ünnepek specialitásai kiemelt szerepet kapnak az óvodai élet folyamatában.
Waldorf óvodai nevelési program
Rudolf Steiner az emberközpontú nevelés művészetét kívánta megvalósítani. Szerinte az oktatásnak, így az óvodának és az iskolának is a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie A Waldorf intézmények a gyermek fejlettségét és életkori szükségleteit tartják szem előtt. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg. Ez a pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek, a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. Emellett minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják. A családot a legnagyobb mértékben bevonják a nevelésbe. Például az ünnepeket közösen tartják meg, sok a családi program és kirándulás.
Maria Montessori, az első olasz orvosnő pedagógiájának legjellemzőbb gondolata: "Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!" Maria Montessori első intézménye, a Casa dei Bambini több mint 100 éve nyílt meg Rómában. Montessori pedagógiájának alaptézise „a gyermek tisztelete. Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. A gyerekek szabadon cselekedhetnek a csoportban, az éppen őket érdeklő problémákat oldhatják meg, amelyhez a jelmondatuk: „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”
A Freinet pedagógia alapja: „A gyerek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál, és amely őt magát szolgálja”. A program Celestin Freinet francia reformpedagógus gyakorlatában született a 20-as évek vége felé és nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát napjainkra.
Kis létszámú csoportokban, általában természetes alapanyagokból készült eszközökkel, játékokkal nevel.
Minden gyermek képességeinek a maximumát igyekeznek kihozni módszerükkel. A gyerekek itt is maguk fedezik fel a dolgokat, akárcsak a Montessori-pedagógiánál, a nevelő csak segít ebben, aki egyenrangú félként van jelen az oktatásban.
A fejlesztés legfontosabb közegének magát az életet tekinti.
Alapvető feladatának tarja az iskolai potenciális tanulási zavarok óvodáskori megelőzését. Segíti a hátrányos szociális környezetből jövő gyermekek felzárkóztatását, jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működészavarok - funkciózavarok rendezését. A program jellegénél fogva teljes hatékonysággal akkor alkalmazható, ha az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelés minden területén az óvodai élet egészére kiterjed. Kutatások igazolják, hogy a genetikai program csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakozhat ki. Az optimális környezeti feltételek megtervezése és megszervezése a felkészült óvodapedagógusok feladata. Fejlődéslélektani és neveléslélektani megalapozottsága biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elvének érvényesülését, a tehetséggondozást, felzárkóztatást. Így hatékonyan alkalmazható a hazai óvodák bármelyikében.
Néphagyományőrző óvodai program
A program célja a gyerek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. A hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. Az óvodai nevelés tartalmát a néphagyomány-ápolás sokszínű tevékenységrendszere gazdagítja. A gyerek cselekvésén keresztül olyan, a későbbi életére is meghatározó élményeket kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést alapozzák meg. A mindennapok és egyes jeles napok hagyományőrző szokásai az óvodai élet tevékenységrendszerébe jól illeszkednek. A gyerek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány-ápolással, a természetszeretettel. A jeles napokat megelőző közös készülődések, a felejthetetlen élményt nyújtó jeles napok tevékenységei megalapozzák az ünnepeket. Mindez alkalmanként kiegészül a család aktív közreműködésével. Felnőtt korában a néphagyomány-ápolás igény, már mint magasabb rendű szükséglet jelenik majd meg.
Óvodai nevelés játékkal, mesével című program
A program lényege, hogy a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg. A 3-7 éves gyermek testi, lelki tulajdonságaira épített program alkalmazásával az érzelmi, társas és értelmi képességek ápolása és fejlesztése valósulhat meg a testi és lelki egészség feltételei között. A program azoknak a nevelőknek és szülőknek ajánlott, akik elfogadják, hogy a kisgyermekkori intelligencia fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese. Akik a gyerekszoba „rendetlenségét” rendezett világként kezelik, pedagógusként pedig szakmai és tárgyi tudásukat a különféle helyzetekbe illően tudják alkalmazni.
Lépésről lépésre óvodai program
Alapelvként meghatározó: minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség egyéni fejlődési ütemmel, tanulási stílussal, családi háttérrel. Az individualizálás a fenti meghatározásból kiindulva a gyermektől halad a követelmények felé, a gyermek szükségleteinek, lehetőségeinek, érdeklődésének ismeretében. A program egymással kölcsönhatásban egyszerre fejleszti a személyiséget és a közösséget, a gyermekek együttműködéshez szükséges képességeit. Az „együttes élmény”-t és a különböző kultúrák elfogadását az érzelmi és morális fejlődés fontos elemének tekinti, és számos pedagógiai eszközzel támogatja.
Játék – Mozgás - Kommunikáció óvodai nevelési program (JMK program)
A JMK-program a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és akommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés. A JMK-program sajátossága, hogy fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését, így nevelési programja optimálisan illeszkedik az egyéni fejlődési ütemhez. Flexibilisen alkalmazható mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek eltérő fejlesztést igénylő nevelésében. Mivel normarendszere alapjaiban nem tér el a hagyományos óvodai adottságok körülményeitől, így azoknak az érdeklődő szülőknek és nevelőtestületeknek ajánljuk, akik pedagógiai hatékonyságukat növelni szeretnék az egyéni fejlesztés területén. A JMK-program megvalósítása az óvoda teljes pedagógiai működését igényli. Abban az esetben, ha az óvoda a JMK-program alapján a 3-4 évesek nevelésének feltételeivel nem rendelkezik, úgy azt a 4-7 évesek számára részlegesen is alkalmazhatja.
A kompetencia azt a képességet jelenti, amelynek birtokában a komplex feladatokat adott kontextusban sikeresen oldjuk meg. A fogalmom magába foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati képességeket a szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket, az érzelmeket valamint az értékeket A program nevelési célja: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel óvodai program
A program alapvető céljai
- Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.
- Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.
- Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között.
A program átfogja az óvodáskor teljes nevelő-fejlesztő munkáját, az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint készült alternatíva. Alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. A másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy a kreatív gondolkodási irányt megerősítsék. Az érzelmi biztonság, a humor, a szabad légkör, a művészeti élmények biztosításával valósul meg a eredményesen a program. A mindennapi szabad mozgáson túl kiemelten szerepelnek a szervezett mozgások is, hogy megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszer, valamint a csont-és az izomrendszer teherbíró képessége. A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális- és tárgyi környezetet kiemelő program tevékenységek keretként építik be a hagyományőrzést, a népszokásokat. Az óvodapedagógusok évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezik a nevelőmunkát.
Differenciált Óvodai Bánásmód óvodai nevelési program (DOB program)
A program célja, hogy aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával. A pedagógusok az autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban. A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés - vagyis autonómia - fejlődését. A nevelés eszközeivel - a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom -, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet. Jelentős helyet kap a tantervben a csoportdinamikát minden szinten felhasználó munkaszervezés és a gyakorlati lehetőségek leírása. Ez ad óvodai keretet a 3-7 éves gyermekek ÉN-MI tudatának fejlődéséhez. A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között. A gyermekek napi és heti-rendje rugalmas, csak az ebéd és a pihenés időpontja stabil. Az óvodapedagógus egyénileg vagy mikro-csoportban kommunikál, alapvetően szituációérzékenysége határozza meg nevelőmunkáját befolyásoló tényezőket. Ugyanakkor a pedagógusok, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok feladatait munkacsoportos rendszerezettség jellemzi.
Epochális rendszerű óvodai program
Az Epochális rendszerű óvodai nevelési program szerint a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot. Anevelésnek mércéjea gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek. Cél a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra - aktívan közreműködve - saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása. A program osztott és osztatlan csoportokban egyaránt megvalósítható. A fejlesztő tevékenységek a szabad játékidőn belül szerveződnek. A fejlesztő tevékenységek kötetlenek - kivéve a testnevelést -, a részvétel lehetőség a gyermekek számára. Színesíti az óvodai életet a hetente szervezett munkatevékenység (mosás, takarítás stb.), melybe a gyermekek önként kapcsolódhatnak be.
Tevékenységközpontú óvodai program
A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, elősegíti azt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek, tevékenységek megteremtésével. 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik.
Mozgásműveltség fejlesztő óvodai program
A program célja
- A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése a játékból adódó mozgásos helyzetek kihasználásával, valamint tervszerű, rendszeres játékos mozgással • A mozgást igénylő életmód megalapozásával a testi képességek és akarati tulajdonságok kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével
- A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása, a lehetőségekhez mért optimális fejlesztésük, a mindennapi élet tevékenységeinek önálló ellátására való felkészítés.
Az értékközvetítés mellett kiemelten kezeli a játékos mozgásfejlesztést, a testséma, térirányok, a testi képességek fejlődésének elősegítését, a mozgásigény kielégítését, a mozgástanulást. A program távlati célja a belső igényből fakadó mozgásaktivitás kialakítása. A mozgásfejlesztés két területen folyik: szabad és szervezett mozgás.
A „Zöld Óvoda” címet viselő óvodák pályázat útján nyerik el a név viselésének jogát. Pedagógiai programjukban kiemelt szerepet kap a környezeti, környezetvédelmi nevelés. Céljuk, hogy az óvodás korosztály környezettudatos nevelésben részesüljön már egész kicsi koruktól. 20 pontos Zöld Óvoda kritériumrendszer ad támpontot a szemlélet átvételéhez és a helyi pedagógiai program fejlesztéséhez.
Forrás: www.csaladinet.hu